Ybl Miklós építészeti életműve nemcsak Budapest arculatát formálta: a szakmai igényesség és a maradandó kulturális érték példáját is ránk hagyta.

A Budai Vár, a New York-palota és a Monarchia fénykora. Hauszmann Alajos története, aki megalkotta a királyok Budapestjét.

Egy magyar–amerikai történet, amelyben egyetlen ember sorsa majdnem fegyveres konfliktushoz vezetett, miközben egy másik magyar a csendes újrakezdést választotta az Újvilágban. Két életút, amelyek ugyanabból a korszakból indulnak, mégis egészen különböző irányba tartanak.

Egy zajos világban Széchenyi István példája emlékeztet: a valódi erő nem a szavakban, hanem az építésben rejlik. Tartás, fegyelem és maradandó érték – ez az út különbözteti meg az úriembert.

Kertész Mihály, a Casablanca Oscar-díjas rendezője Budapestről jutott Hollywood élvonalába. Rendkívüli életműve a tehetség, a munka és a jellem ellentmondásairól is mesél.

Kevés magyar történelmi alak vált olyan nemzetközi hírű szabadságharcos-szimbólummá, mint Kossuth Lajos. A 19. század közepének viharos évtizedeiben nemcsak Magyarország sorsát formálta, hanem rövid időre az Egyesült Államok közvéleményét is lázba hozta. Amerikai útja egyszerre volt politikai küldetés, személyes diadalmenet és végül egy be nem teljesült remény története.

Vannak férfiak, akik egyszerűen alkalmazkodnak ahhoz, amit a világ diktál, és vannak azok, akik csendben, következetesen formálják azt. A Hungarian Gentlemen szellemisége mindig az utóbbiakról szólt: azokról a férfiakról, akik nem zajosak, nem kérnek engedélyt, mégis hatással vannak generációkra. Nem azért, mert tökéletesek, hanem mert van bennük tartás, irány és egy belső mérce, amihez következetesen ragaszkodnak.